A közjegyző kizárólag jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez az Állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként a jogszabály által meghatározott hatáskörében.

Éppen ezért a törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak. A pártatlanság biztosítása érdekében a közjegyző eljárása során nem utasítható és csak a törvénynek van alávetve.

A közjegyzői eljárás főbb területei:

1. A jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokirat kiállítása.

2. Okiratok megőrzése.

3. A felek megbízásából pénz, értéktárgy és értékpapír átvétele a jogosult részére történő átadás végett

4. A felek tanácsadással való segítése jogaik gyakorlásában és kötelezettségeik teljesítésében esélyegyenlőségük biztosításával.

5. A hatáskörébe utalt nem peres eljárások lefolytatása:

• hagyatéki ügyek
• zálogjogi ügyek
• okiratok és értékpapírok megsemmisítése

6. A közjegyzői okiratok megjelenési formái:

• okirat
• tanúsítvány

A közjegyzői okiratok különös jelentőségét az adja, amennyiben az a jogszabályi feltételeknek megfelel a bíróság a közjegyzői okiratot végrehajtási záradékkal látja el, így az egy jogerős bírói ítéletnek felel meg.

Az okiratoknak számtalan fajtája lehet az adásvételi, hitel -, faktorszerződéseken keresztül a végrendeletekig, nyilatkozatokig.

Tanúsítvány kerül kiállításra a másolat hitelesítésről, fordítás helyességéről, az aláírás és kézjegy valódiságáról, az okirat felmutatásának időpontjáról, a nyilatkozat vagy értesítés közléséről, tanácskozásról és határozatról, egyéb jogi jelentőségű tényről, váltó-, csekk- és más értékpapír óvásáról, valamint a közhitelességű nyilvántartás tartalmáról.