A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak.

A közjegyző a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, okiratokat őriz meg, a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történő átadás végett, a feleket a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban – a felek esélyegyenlőségének biztosításával – kioktatással segíti jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében.

A közjegyző folytatja le a hatáskörébe utalt hagyatéki eljárást és egyéb nemperes eljárásokat.

A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez.

A közjegyző az eljárása során csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható.

A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen. Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködését megtagadja.

A közokirat jelentősége

Az a jogosult, akinek követelése közokiratba van foglalva, peres eljárás igénybevétele nélkül lényegesen gyorsabb idő alatt tudja azt érvényesíteni.

A közjegyző végrehajtási záradékkal látja el tudniillik a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza

  • a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,
  • a jogosult és a kötelezett nevét,
  • a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,
  • a teljesítés módját és határidejét.

Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.

A közjegyzői okiratok az ügyleti okirat és a ténytanúsító okirat (közjegyzői tanúsítvány).

Az ügyleti okirat közhitelesen tanúsítja a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét.

A ténytanúsító okiratban a közjegyző a jogi jelentőségű tényeket közhitelesen tanúsítja jegyzőkönyvi vagy záradéki formában.

A közjegyző tanúsítványt állít ki többek között

  • arról, hogy a másolat az előtte felmutatott okirattal megegyező,
  • az aláírás és kézjegy valódiságáról,
  • a nyilatkozat vagy értesítés közléséről,
  • egyéb jogi jelentőségű tényről,
  • a közhitelességű nyilvántartás tartalmáról.

Hivatkozott jogszabály: 1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről.

A közjegyző díjazása az ügyvédi munkadíjtól eltérően nem szabad megállapodás tárgya, hanem azt jogszabály határozza meg 22/2018. (VIII.23.) IM rendelet a közjegyzői díjszabásról).